Fogalomtár

Állam által elismert (OKJ) szakképesítés:

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.), a részletes követelményeket és leírást pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény-rendelet tartalmazza. (Szakmánként bővebben lásd később.)

Europass bizonyítvány-kiegészítő

A bizonyítvány-kiegészítő (Certificate Supplement) célja, hogy – idegen nyelven – információkat adjon az elvégzett szakképzésről, az elsajátított szakmáról, s így valósítsa meg a különböző országokban szerzett szakképesítések átláthatóságát.

Előírt iskolai előképzettség

A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Előírt szakmai előképzettség

Szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Előírt szakmai gyakorlat

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Felnőttoktatás

A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolai rendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg. A tanuló, amennyiben betöltötte a 16. életévét, tanulmányait folytathatja a felnőttoktatásban, azonban attól az évtől kezdődően, amelyben 23. életévüket betöltötte, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanítás nappali, esti, levelező vagy más, sajátos munkarend szerint is szervezhető. Második szakképesítést csak felnőttoktatásban, esti tagozaton lehet megszerezni. A felnőttoktatásban a szakgimnázium és a szakközépiskola csak szakképző évfolyamokkal működhet. Ebben az esetben a szakképesítés megszerzésének ideje az OKJ-ban feltüntetett képzési idő (2 év vagy 1 év), mivel az ilyen iskolák közismeretet nem tanítanak.
A felnőttoktatásban tanulók közül csak a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók vehetik igénybe a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait, azonban családi pótlékra a felnőttoktatásban részt vevő tanuló is jogosult annak a tanévnek a végéig, melyben betölti a 20. életévét.

Felnőttképzés

Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Alapvetően költségtérítéses. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.

Gyakorlati képzés

A gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét, a szükséges eszközök minimumát az iskolai rendszerű szakképzésben a központi program (tanterv) tartalmazza.

Gyakorlati vizsgatevékenység

A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.

Interaktív vizsgatevékenység

Számítógép alkalmazását igénylő vizsgatevékenység.

Írásbeli vizsgatevékenység

Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.

Javító- és pótlóvizsga

A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,
a) aki sikertelen vizsgát tett,
b) aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy
c) akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.
A b) és c) pontban meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.
A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg.
Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.
A pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le.
A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.

Központi gyakorlati vizsgatevékenység

A központi gyakorlati vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül.

Második és további szakképesítés

Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő – államilag elismert – szakképesítés birtokában szerzik meg. A támogatás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés. Az iskolai rendszerben ingyenesen elsajátítható két szakképesítésbe az ilyen képzések nem számíthatók bele.

OKJ-ban szereplő adatok

  1. A szakképesítés azonosító száma (szint+tanulmányi terület+sorszám)
  2. Szakképesítések/szakképesítés-ráépülések megnevezése
  3. Szakmacsopor
  4. Ágazati besorolás
  5. Iskolai rendszerű képzési idő
  6. Iskolarendszeren kívüli képzési idő
  7. A képzés munkarendje
  8. A szakképesítésért felelős miniszter

Ráépülés-szakképesítés

Egy már megszerzett szakképzettségre épülő, hozzáadott modulokkal, elemekkel kiegészített speciálisabb/magasabb szintű szakképesítés. Ha iskolarendszerben oktatható, akkor minden estben ingyenes.

Rész-szakképesítés

Nem tartalmazza az alap-szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények összes elemét, de így is legalább egy, többnyire egyszerű munkakör ellátására jogosít. Általában iskolarendszeren kívüli képzésben oktatható, vagyis költségtérítéses.

Szakgimnázium

Az érettségit adó szakközépiskolák neve 2016. szeptember 1-jétől. A 9-12. évfolyam elvégzése után a diákok szakmai érettségit tesznek, mely már egy munkakör betöltésére jogosít, Aki folytatja a szakgimnáziumot, érettségi vizsgát követően újabb szakképesítést szerezhet egy év alatt. felnőttoktatásban általános érettségit követően 2 év alatt szakképesítés szerezhető.

Szakiskola

A sajátos nevelési igényű tanulókat készíti fel szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt. A 2016 szeptember 1-je előtti speciális szakközépiskola új elnevezése.

Szakközépiskola

A 2016. szeptember 1-je előtti szakiskolák új elnevezése. 3 tanév alatt nem érettségihez kötött szakképesítést lehet szerezni ebbe az iskolatípusban. A szakközépiskolát követően 2 év továbbtanulással érettségi vizsgát tehet az itt tanuló. Felnőttoktatásban a 10. évfolyamot befejezők 2 év alatt szerezhetnek szakképesítést.

Szakképzésben való részvétel feltételei

Az Országos Képzési Jegyzék, illetve az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a szakképzésben való részvétel iskolai végzettség, szakmai előképzettség szerinti és egyéb feltételeit.

Szakképzési évfolyam

A szakképző iskolák (szakiskola, szakközépiskola) szakképzési évfolyamain az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai vizsgájára való felkészítés folyik, a szakképesítés központi programjában meghatározott feltételek szerint.

Szakmai egészségi alkalmasság

Egyes szakképesítések megszerzését, illetve a képzésben való részvételt a szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály egészségi alkalmassághoz kötheti. Ha a szakközépiskola vagy a szakgimnázium olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni.

Szakmai érettségi végzettség

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül.

Szakmai és vizsgakövetelmény

A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Az adott szakképesítésre való felkészítés, illetve a szakmai vizsga feltétele az SZVK rendelet megjelenése. Tartalmazza a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga szervezésének lehetőségét. Meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni.

Szóbeli vizsgatevékenység

A vizsgázó központi szóbeli tételsor alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat.

Tanulói jogviszony

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre és az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a tanulói névsorból való törlésének napjáig tart. A képzés befejezése esetén a tanulói jogviszony a vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.

Vizsgafeladat

Tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni.